Építésügyi műszaki szakértés
Ha vitás szakmai kérdésben kell döntést hozni, vagy szakvéleményre van szüksége.
Vegye fel velünk a kapcsolatot
Mikor van szükség építésügyi műszaki szakértőre?
Amiben segíteni tudunk Önnek:
Az építésügyi műszaki szakértők bevonására számos helyzetben lehet szükség. Leggyakrabban olyan esetekben, ha az építés során a felek között valamely műszaki kérdésben vita alakul ki (pl. hogy egy elkészült szerkezet minősége megfelelő-e), vagy ha speciális szakértelmet igénylő problémával találkoznak (pl. felvizesedő falszerkezetek szigetelésének megoldása), vagy ha utólag kell megállapítani egy szerkezetről, hogy szakszerűen kivitelezték-e. A szakértőt igénybe lehet venni akár csak egy helyszíni tanácsadás erejéig, vagy felkérhető szakvélemény készítésére is.
Felek között kialakuló szakmai vita esetén
Ha vita alakul ki valamely építési mozzanatot illetően a résztvevők (építtető, tervező, műszaki ellenőr, kivitelezők) között, a felek közösen is felkérhetnek szakértőt a kérdés tisztázására. Ilyenkor előre megállapodhatnak abban, hogy a szakértő véleményét magukra nézve irányadónak tekintik, így a vita bírósági eljárás nélkül, gyorsabban és olcsóbban rendezhető.
Peres eljárásokban
Ha jogvita alakul ki építési ügyekben, a pereses felek szakértői véleményt csatolhatnak a bírósági beadványához. Igazságügyi szakértőként bírósági kirendelés alapján is eljárunk. Ilyenkor az építésügyi műszaki szakértő részletesen elemzi az érintett építési folyamatot, hibát vagy káresetet, és a szakvéleményét a bíróság figyelembe veszi az ítélet meghozatalánál.
Káresetek és építési hibák kivizsgálása
Ha káreset vagy építési hiba fordul elő, a műszaki szakértő feladata az okok feltárása. Megvizsgálja, hogy mi okozta a problémát (például tervezési hibák, kivitelezési pontatlanságok vagy más környezeti tényezők), és szakvéleményében pontos választ ad a megbízó által feltett kérdésekre, például hogy mi okozta a károsodást, és milyen javítási munkálatok szükségesek. Ez a szakértői vélemény kulcsfontosságú lehet a további helyreállítási munkálatok megtervezéséhez.
Felelősség megállapítása káreseteknél
A műszaki szakértő azonosítja azokat a körülményeket és személyeket, akik felelőssé tehetők egy adott káresemény bekövetkezéséért. Ez különösen fontos lehet jogi viták során, amikor szükség van annak megállapítására, hogy ki hibázott, és milyen intézkedéseket kell tenni a helyzet rendezésére.
TSZSZ eljárásokban
Ha szükség van a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv bevonására, mert nem fizették ki az elvégzett teljesítést, vagy éppen többet fizetett ki, mint amennyi teljesítés valójában történt, segítséget nyújtunk a TSZSZ eljárás lebonyolításában.
Közreműködés használatbavételi és fennmaradási eljárásban
Használatbavétel: ha az építési engedély lejárt, és az építmény több mint tíz éve elkészült, vagy ha a fővállalkozó kivitelező meghalt vagy megszűnt, a hiányzó kivitelezői nyilatkozatot szakértői nyilatkozat pótolja.
Fennmaradási engedély: engedély nélkül vagy attól eltérően épült építményre a jogszerűtlen építéstől számított tíz éven belül csak akkor adható fennmaradási engedély, ha megfelel a beépítésre vonatkozó jogszabályoknak. Előzetesen megvizsgáljuk az engedélyezhetőséget, elkészítjük a szükséges szakértői nyilatkozatot, és igény szerint a műszaki dokumentációt is.
Mérnöktanácsadás
Ha nincs szükség hivatalos szakvéleményre, csak egy szakmai kérdésre kér választ: ingatlanvásárlás előtt, felújítás vagy javítás tervezésekor, a projekt bármely fázisában, szükség esetén a helyszínen is.
Milyen szakterületeken tudunk segíteni?
A szakértő csak olyan szakterületekhez kapcsolódóan végezhet szakértést, állíthat ki szakvéleményt, amelyekhez jogosultsággal rendelkezik. Mi a következő 5 szakterületen rendelkezünk szakértői jogosultsággal:
- SZÉSZ - Általános építmények építésügyi műszaki szakértői szakterület
- SZÉS2 - Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület, épületszerkezeti szakértői részszakterület
- SZÉS4 - Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület, építmények épületfizikai szakértői részszakterület
- SZÉS9 - Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület, építési szakipari szakértői részszakterület
- SZB - Beruházás, beruházáslebonyolítás, építésgazdaság, építésszervezés szakértői szakterület
Jogosultságaink nyilvánosan ellenőrizhetők a Magyar Építész Kamara névjegyzékében, a kamarai cégnyilvántartásban és az igazságügyi szakértői névjegyzékben. Keresés: MÉK névjegyzék, MÉK cégnyilvántartás, igazságügyi szakértői névjegyzék.
Ezek jogszabályi definíciók (ld. a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet), melyek alapján nehéz eldönteni laikusként, hogy az Ön problémája beletartozik-e valamelyik szakterületbe. Annyi elmondható, hogy ezek csaknem a teljes építész szakági területet lefedik. Amennyiben az Ön által igényelt közreműködés mégsem tartozik egyik szakterületünkhöz sem, ezt azonnal jelezni fogjuk. Hívjon bennünket!
Műszaki szakértői vélemény elkészítésének lépései
Az építésügyi műszaki szakértők feladatait a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 20. §-a részletezi. Ez alapján az alábbi lépésekre számíthat, amelyek átfogó és alapos műszaki szakértői véleményt biztosítanak:
-
Kapcsolatfelvétel
Ön telefonon vagy e-mailben megkeres bennünket, és elmondja, milyen ügyben kér tőlünk segítséget. Ez alapján mi végiggondoljuk a teendőket, és egy konkrét árajánlatot adunk a szakértői feladat elvégzésére.
-
A megbízás
Amennyiben szakvéleményre van szükség, úgy az első pontban leírtak alapján elküldjük a szakértői megbízási szerződés tervezetét, melyet a fenti jogszabály előírása alapján írásban kell megkötni, a szakértői feladat pontos meghatározásával. Ebben egyértelműen rögzítjük a feladatot, hogy milyen konkrét műszaki kérdésekre kell választ adni, illetve milyen szakterülethez tartozik az adott szakértői tevékenység.
Ha szakvélemény készítésére nincs szükség, és tanácsadás keretében végezhető a feladat, úgy szakértői szerződés készítésére nincs szükség.
-
Kiindulási adatok, dokumentumok, tervek egyeztetése
Előzetesen szükségünk lesz a feladat megismeréséhez szükséges dokumentumokra, fotókra, tervekre, stb. Fontos, hogy minden szükséges adat és információ rendelkezésre álljon a szakvélemény összeállításához. Ez a mozzanat kulcsfontosságú, hiszen a rendelkezésre bocsátott dokumentáció és tájékoztatás alapvetően befolyásolja a szakértői munka minőségét.
-
Helyszíni szemle, állapotfelmérés
A helyszínen szemrevételezéssel, mérésekkel, szükség esetén feltárással megismerjük a problémát, és feltárjuk az ahhoz vezető okokat. Amennyiben a feladat jellege megköveteli, szükség lehet a következőkre is:
-
Épületdiagnosztikai, műszeres vizsgálatok: Saját eszközeinkkel végzünk épületdiagnosztikai méréseket, vizsgálatokat, melyek segítenek feltárni az ingatlan műszaki állapotát, legyen szó hibák azonosításáról vagy a szerkezet állapotának felméréséről. Ezek a vizsgálatok segítik a helyszíni állapot alapos megismerését.
-
Laboratóriumi mérések és vizsgálatok kijelölése: Bizonyos esetekben szükség van speciális laboratóriumi vizsgálatokra, mint például anyagminták elemzése, szerkezeti vizsgálatok, hőtechnikai vagy nedvességmérések. A szakértő kijelöli ezeket a vizsgálatokat, közreműködik azok elvégeztetésében, és az eredmények beépülnek a szakvéleménybe.
-
-
Szakvélemény és javaslatok kidolgozása
Az összegyűjtött adatok és vizsgálatok alapján a szakértő elvégzi a szükséges számításokat, statisztikai vizsgálatokat, ezek elemzését, majd a következtetéseket levonva, szakmai állásfoglalást fogalmaz meg. Ennek keretében elvi javaslatokat is kidolgoz a feltárt problémák megoldására, amelyeket részletes műszaki szakértői vélemény formájában ad át a megbízónak.
Ezek a lépések biztosítják, hogy a szakértői munka a megbízó igényeihez és az adott helyzethez igazodó, precíz és megbízható eredményt adjon.
A szakvélemények típusai
A szakvélemények rendkívül sokrétűek lehetnek, hiszen az építőipar és az ingatlanszakma számos területén merülhet fel igény az építésügyi műszaki szakértő bevonására. A szakvélemények jellege elsősorban attól függ, hogy milyen kérdésre kell választ adni, és milyen mélységű vizsgálatra van szükség. Az alábbiakban a műszaki szakvélemény néhány típusát mutatjuk be:
-
Állapotfelmérő szakvélemény
Ez a típusú műszaki szakértői vélemény elsősorban az épület vagy építmény jelenlegi állapotának értékelésére szolgál. A szakértő megvizsgálja a szerkezeteket, rendszereket, és megállapítja azok állapotát, valamint felhívja a figyelmet a lehetséges problémákra és a szükséges karbantartási munkákra. Az állapotfelmérő szakvélemény hasznos döntés-előkészítő anyag vásárlás vagy hitelfelvétel előtt.
-
Építési tervezéssel kapcsolatos szakvélemény
Ez a típusú szakvélemény a tervezési fázisban készül, és a tervezett épület vagy építmény műszaki megoldásainak megalapozására szolgál. A szakértő értékeli a tervezési dokumentációt, és javaslatokat tehet a szükséges módosításokra.
-
Építési kivitelezéssel kapcsolatos szakvélemény
Az építési kivitelezés során felmerülő problémák esetén készülhet szakvélemény. A szakértő megvizsgálja a kivitelezés minőségét, és megállapítja, hogy az megfelel-e a tervezési dokumentációnak és a vonatkozó jogszabályoknak.
-
Kárfelmérési szakvélemény
Káresemény (pl. tűz, vízvezeték-szivárgás) után készülhet szakvélemény a kár mértékének meghatározására és az okozók azonosítására.
Gyakran ismételt kérdések
Az építésügyi műszaki szakértői és az építőipari igazságügyi műszaki szakértői szakvélemények elkészítését mindkét esetben a megfelelő jogosultsággal rendelkező mérnök szakértők végzik. Ez azt jelenti, hogy minden igazságügyi műszaki szakértő egyúttal építésügyi műszaki szakértő is, de nem minden műszaki szakértő rendelkezik igazságügyi szakértői minősítéssel. Az alapvető különbség a kétféle szakvélemény között nem a tartalomban vagy szakmai minőségben rejlik, hanem abban, hogy milyen körülmények között, milyen eljárás keretében készültek, és milyen jogi súllyal bírnak.
A magánfelkérésre készült szakértői vélemények esetében gyakori, hogy egy perben a felperes mellékeli a szakértői dokumentációt a beadványához, így próbálva alátámasztani állításait. Az ilyen szakvélemények azonban magánúton készültek, így magánokiratnak minősülnek, legyen szó akár mérnök szakértői, akár igazságügyi mérnök szakértői véleményről. A bíróság általában a szakvéleményt a megrendelő fél álláspontjaként kezeli. Büntetőügyekben okiratként, polgári ügyekben a per anyagaként is felhasználhatók, de ezek a vélemények nem közokiratok, csupán okirati bizonyítékként szolgálnak, amelyeket bármelyik fél (felperes vagy alperes) beadhat a per során.
Amikor igazságügyi szakértői szakvélemény készítése szükséges, az érintett fél közjegyzőhöz vagy bírósághoz fordulhat, aki hivatalosan kirendelheti a megfelelő igazságügyi szakértőt. Ez már nem magánfelkérésnek számít, hanem hatósági eljárásnak, így az ilyen igazságügyi műszaki szakértői vélemény közokiratnak minősül.
Mindkét típusú véleményt vállaljuk: Homonnay Péter az igazságügyi szakértői névjegyzékben is szerepel, és a Bentagreen Kft. is be van jegyezve szakértő gazdasági társaságként.
Az építésügyi hatósági eljárások lebonyolításához, valamint az építési folyamat során csak az végezhet műszaki szakértői tevékenységet, akinek erre engedélyt adott a területi építész vagy mérnök kamara. A kamara nyilvántartásba is veszi azt a szakembert vagy céget, aki megkapja a jogosultságot. Szakértő csak olyan szakterületen dolgozhat, amelyre jogosultsága van.
A jogosultságok nyilvános névjegyzékekben ellenőrizhetők: a Magyar Építész Kamara névjegyzékében (személyek), a kamarai cégnyilvántartásban (vállalkozások) és az igazságügyi szakértői névjegyzékben. Az építésügyi műszaki szakértői jogosultságon belül szakterületek szerint is kereshet, például épületfizikai vagy épületszerkezeti szakértőt.